Rebecca Yarros - Negyedik szárny

 

Ó jóságos ég! Ha valami, hát ez a könyv abszolút és teljes mértékben megéri a körülötte kialakult hype-ot. Imádtam az elsőtől az utolsó oldalig. Fura módon minden pozitív szereplőt szerettem és senki nem bosszantott.

Vilolet egy fantasztikus karakter. Először persze picit bosszantó a rengeteg megnyilvánulás a gyengeségéről, de hamar tovább lehet lépni rajta és valójában van értelme. Imádom, ahogy a karaktere alakul a történet során, hogy mennyire tökös és őszinte. 

Xaden a nagy és erős férfi karakter. Szerencsére ennél sokkal összetettebb. Nagyon kedvelhető és persze az ember végig azért drukkol, hogy egymásra találjanak Violettel az ellentétek ellenére is.

Dain először nagyon cukinak tűnik, de a túlgondoskodása egy idő után eléggé bosszantó lesz. Eleinte nehéz volt eldönteni, hogy Xaden, vagy ő, de ezzel a személyiséggel hamar egyértelművé vált, hogy nem egészen olyan, amilyennek mutatja magát. 

Rhiannon csodálatos barát és az első pillanattól szimpatikus volt. Végig állati jó fej és vagány csaj. 

Liam... Számomra ő a legdögösebb pasi a szőke hajával és a kék szemével. Ő is halálosan cuki, jó barát és megbízható és szinte végig csak pozitív dolgokat ismerünk meg róla. Hát igen. Liam... 

Tairn és Andarna... A legleslegjobb karakterek és örökké a kedvencek. Tairn a szarkasztikus megjegyzéseivel egyszerűen zseniális, Andarna pedig annyira halálosan cuki, hogy csak szeretném a karomban tartani, akkor is ha több méter magas, és csak ölelgetni és simogatni. 

Faltam a lapokat, egyszerűen letehetetlen, mindig történik valami, izgalmas, de az utolsó száz oldal az egyenes egetrengető. Feszültem olvastam a sorokat és izgaultam, mi hogy alakul. Nem mondom, hogy maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel, de az utolsó pár sor kárpótolt és nagyon várossá teszi a következő részt.