Aly Martinez - Szerelem a pokolból

A könyv első pár fejezetében megismerünk két párt, két cukimuki családot, gyerekekkel, ahogy kell. Éppen ezért gondoltam, hogy talán ez a történet most nagyon nem nekem fog szólni. Aztán jött egy fordulat, amire még véletlenül se számítottam (ritkán olvasok fülszöveget, főleg ha egy szeretett írótól vásárolok) és többször pislogtam, hogy mi van? Persze pont az ilyen váratlan dolgok miatt imádom Aly könyveit. 

Aztán békésen olvasgatsz tovább. Nézed, ahogy a szereplők gyászolnak és próbálnak boldogulni az életben. Egy idő után elkezdik észre venni egymást és drukkolsz, hogy történjen valami. És történik is, de még véletlenül sem az, amire számítasz. Újabb fordulat, amitől tárva marad a szád. 

Aztán egy újabb… 

Nem szeretem a gyerekeket, sosem szerettem, de fura módon ebben a sztoriban egyáltalán nem zavaróak, sőt nagyon is odavalóak, hisz elég rendesen köréjük van felépítve a sztori.

Az utolsó fordulatnak örültem, mert kezdett nagyon nyálas lenni a történet. Ennek azonban már nem volt meg a wow hatása, de hozott némi izgalmat és felmerülő kérdéseket.

A főszereplők szimpatikusak voltak végig, Bree meglepő módon egy nagyon jó női karakter, aminek örültem.

A vége sajnos pont olyan unalmas és elcsépelt, mint a legtöbb romantikus történetnek, persze ezt nem igen lehetett máshogy befejezni. Összességében egy aranyos történet volt sok megpróbáltatással és küzdelemmel, habár a kedvencem nem lett.