Catherine Kalengula - Emily Párizsban 2

 

A palacsintás metafora az ötvenedik oldalon túl már kezdett eléggé unalmassá válni (micsoda mázli, végig meg is marad), de az angol kifejezéseket, amik az első részben majdnem bosszantottak, most valahogy viccesnek találtam. 

Imádom, ahogy Emily elszúr dolgokat, de aztán így vagy úgy, de a helyére kerül minden. És az ötleteit, amivel sokszor kihúz másokat a nehéz helyzetből.

Annak ellenére, hogy Sylvie nem éppen a legjobb fej főnök, a sorozatban is odáig voltam már a karakteréért.

És végre feltűnik Alfie is… Brit lévén neki kell drukkolnom, bár tény és való, hogy nehéz csata ez Gabriellel. Két dögös, de két eléggé ellentétes pasi. Gabriel inkább a tipikus romantikus hős, Alfie pedig a vicces, szarkasztikus szépfiú.

A rövid fejezetek, csak úgy mint az első rész esetében, letehetetlenné tették a könyvet. A vidám borító, az élfestés, a belső oldalakon megtalálható kis illusztrációktól pedig még vidámabb és imádnivalóbb az egészet.