Ker Dukey · K. Webster Vlad (A V-viadal 1.)

 

Imádom a mellékneveket ebben a könyvben (is) viszont rosszul vagyok az elrendezett házasságtól és a megtervezett utódoktól. Eleinte kicsit nehezen indult be a történet, olyan hatvan-hetven oldal után kezdte el igazán megragadni a figyelmem, na de onnan már véglegesen.
Irina egy szegény, elveszett léleknek tűnik eleinte, de valójában egy érzelmes, kemény lány, aki nem adja fel az álmait és akkor is a férfi körül sündörög, amikor tudja, hogy semmi esélye.
Diana, a nővére egy belevaló, tökös csaj. Nagyon szerettem a karakterét, de kicsit vártam, hogy hibázzon valamit, hogy végre dönthessek kinek is drukkolok. Ez szerencsére meg is történt, habár nem okozott akkora örömet, hisz kedvelem a karaktert és nem is érdemelte meg azt, amit utána kapott. A fordulatra vele kapcsolatban számítottam. Elég jól elterelték róla a figyelmet, de végül csak arra futott ki a történet, amit egyébként is sejtettem, bár abban is volt egy csavar, amire nem számítottam.
Vlad pedig… huh… szexi,könyörtelen, szexi, hidegvérű, szexi… bár azt se tudom illik-e ilyet írni egy huszonkét éves srácra, mert hogy az. Persze a könyv során ezt nagyon gyorsan elfelejti az ember, hiszen annyira józan, annyira kegyetlen, egy keménykezű üzletember, aki nem ismer tréfát. Abszolút semmi gyerekes vonása nincs, az egyetlen dolog, ami képes megingatni, az Irina.
Jóságos ég, a kettőjük jelenetei szabályosan perzseltek, talán még levegőt venni is elfelejtettem olvasás közben. Nehéz volt nem drukkolni, hogy történjen már valami.