Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Ezt a könyvet csak elektronikus formában vettem meg, mert kicsit tartottam tőle, hogy esetleg nem fekszik majd. A borítója alapján legalábbis nem rohantam, hogy a fizikai példányt majd kitehessem a polcra. Vannak olyan könyvek, amik jobb, ha rejtve maradnak, ez is egy olyan. 

Na de mielőtt azt gondolnátok, hogy nem tetszett, fel kell világosítanom mindenkit, hogy imádtam. Minden egyes beteg és elvetemült részletével. Sokkal fogyaszthatóbb (haha) volt számomra, mint mondjuk Jack Ketchum könyvei. Abszolút átjött a férfi szemszög, habár eleinte kicsit nehéz volt helyretennem ki kivel van, kinek a szemszögéből is ismerjük meg a sztorit, de ez lehetett amiatt is, hogy utazás közben kezdtem el. A történet zseniális és sajnos abszolút reális. Teljes mértékben el tudom képzelni, hogy ilyen előfordul a valóságba, azaz, hogy az emberek arra kényszerülnek, hogy más embereket fogyasszanak el, persze ne történjen ilyen, mert nehéz döntést kellene hoznom. 

Két dolog volt, ami felkavart olvasás közben, az egyik a kölyökkutyás jelenet, az ilyenektől ki vagyok, a másik pedig a vége. Ugyanis a kindle-ön nem láttam mikor érek oda és eléggé váratlanul ért, nem beszélve arról, ahogy befejeződött. Na ez egy tipikus váratlan fordulat volt, amikor annyira másra számít az ember, hogy utána csak pislog percekig. Szóval ezúton is köszönöm az ajánlást @Konyves_gondolatok, mert nélküle valószínűleg sosem találkoztam volna ezzel a könyvvel.