Alex Aster - Lightlark

Történetünk főszereplője Isla, aki a Vadoncok uralkodója. Az ő szemszögén keresztül ismerhetjük meg Lightlark világát és működését.

Hat birodalom uralkodójával találkozunk, akikben az egyetlen közös az, hogy mindannyiukat valamilyen átok sújtja már ötszáz éve. Ahhoz, hogy ezt az átkot megtörjék, minden száz évben száz napon keresztül részt kell venniük egy versenyen, ami ezen a különös szigeten játszódik és párban állva egy másik uralkodóval le kell győzniük az ellenfeleket. A vesztes csapat egyik tagjára a népével együtt halál vár, miközben a győztesek elnyerik a végső jutalmat és megtörik az átkot a birodalmukban.
Mindannyian titkokat őriznek, amik alól Isla sem kivétel. Az ő birodalmában a nők gyönyörűek és csábítóak. Az ő átkuk, hogy meg kell ölniük azt, akibe beleszeretnek.
Az Éjsötétek uralkodója, Grim, izgalmas figurának tűnt már a kezdetek óta és üde változatosság volt, hogy nem az a tipikus görög isten férfiszépség. 

A történetben szereplő minden karakter zseniális, imádtam a sok különleges képességet, a varázslatokat, a helyszíneket.
Nagyon tetszett, hogy a verseny alatt képet kaptunk Isa múltjáról is, arról, ahogy felkészítették őt a különböző megpróbáltatásokra, így sokkal érthetőbb volt, hogy mitől ilyen erős és ellenálló. 

Vannak részek, amikor túl hirtelen történnek dolgok, egyik jelenetből a másikba mindenféle átmenet nélkül, ez néha kicsit zavaró és időbe telik megérteni, hogy akkor most mi is történt?
A fordulat a vége felé elég durva volt. Volt egy ilyesmi sejtésem, de elhessegettem, mert reméltem, hogy nem így végződik. Na jó, az utána levő fordulatra viszont egyáltalán nem számítottam.

Azt viszont végig gyanítottam mi volt ez első átok. 

A végével nem vagyok elégedett. Akármilyen logikusnak is tűnik, hogy így alakuljon a romantikus szál, én nem éreztem győzelmet. Szépen fel volt építve, igen. De valahogy erőltetett. Remélem a folytatásban ez majd úgy alakul, ahogy kell.