C. N. Crawford - Tövisek városa

Jóságos ég ez a könyv zseniális. Nem tudom mikor nevettem ennyit utoljára. Hihetetlenül fantasztikus a humora, a karakter egy-egy beszólásától tényleg könny szokott a szemembe. Imádtam. 

Jó rég nem avattam már új könyves pasit, de azt hiszem Oriont felveszem a listára. Talán egy seggfej, hisz ő is ezt állítja magáról és Rowan is róla, de szerintem ez erős túlzás. Van benne gonoszság, persze, de hát démon. Ahhoz képest szerintem fantasztikus a személyisége és odáig voltam attól, ahogy a lánnyal bánt.
Rowan pedig szintén zseni alapanyag. Az a sok önelemzés, a túlélési ösztönök, az önreflexiója. Mellette a röhögésen kivűl még tanult is az ember. A kémia a két karakter közt úgy izzik, hogy néha én is elfelejtettem levegőt. 

A barátnőjét Shait is nagyon szerettem. A tökéletes támogató barátnő, legyen szó arról, hogy igyon veled egyet a szülinapodon, vagy támogassa az utadat a démonok városába. 

Az események pörögnek. Rövid a könyv, de egy pillanatra sem unatkoztam. Végig fenntartja az érdeklődést és az ember alig várja, hogy kiderüljön, valóban úgy vannak e a dolgok, ahogy Rowan hiszi, vagy mi az igazság? Hát ez a könyv végére se derül ki, de szerencsére ez egy sorozat első része, így máris tűkön ülve várom a folytatást.