Ana Huang - Twisted ​Hate (Twisted 3.)

Annyira szerettem az első részt, amit e könyvben olvastam, hogy utána egyből megvettem az összeset fizikaiba. Kár volt. Már az elsőben is vannak sarkalatos pontok, de az valahogy rendben volt nekem bizonyos részeket leszámítva, na de a többi…

Jézusom mi volt az a jelenet a rablóval? Agyrém. Íróként tudom, hogy vannak olyan jelenetek, vagy mondatok, amiket mindenképp le akarunk írni, de szerencsére ezért vannak a szerkesztők. Itt néha voltak ilyen érzéseim, hogy erőltetett volt egy-két dolog.  

Egy ponton már kicsit túl sok volt a vulgáris kifejezésből és az az eszetlen dugás… inkább lelombozó, mint szexi. Négy orgazmus, csak úgy, egymás után… ez teljesen természetes… 

Tetszett, hogy Jules olyan magabiztos és határozott, de az alpárisága mindent elrontott. Joshnál szintúgy. Tök jó pasi, amíg nem nyitja ki a száját. A sima adok-kapok tök jól működött köztük, de ezt tartott kb 160 oldalon át. 

Minden második jelző a büntető… a harmadiknál már elvesztette a létjogosultságát. 

Julesnak és Joshnak megegyezik a szókincse és valahogy mindig tök hasonló dolgok történnek velük. Nem tudtam velük semennyire együttérezni ott, ahol gondolom kellett volna.  Szeretkezésnek hívni amit ezek csinálnak? Hát majdnem felröhögtem…

Bosszantó és felesleges az a sok hülye ismétlés, ami ugye visszaemlékezés akar lenni. Az eljegyzős történet nagyon kínos volt. Nehéz elképzelni hogy két pasi így adja elő. Az egyetlen pozitívum ebben a részben is Alex jelenléte volt. 

Képtelenség eldönteni, hogy ők a rosszabb páros, vagy Bridgeték… de ha már belementem ebbe, nem hátrálok meg a negyedik rész előtt.