Carissa Broadbent - The ​Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai (Nyaxia koronái 1.)

Annyira nem érzem helyénvalónak a vulgaritást egy ilyen könyvben. 

Maga a történet zseniális, imádtam az arénában töltött időt, a próbákat, a karakterek fejlődését, a fordulatokat a végén. 

Tetszett az a részlet, hogy elhagyhatták az aréna területét, persze bizonyos szabályok mellett. De így nem csak 1-2 helyszínre korlátozódott a történet, ráadásul ez segített hozzá, hogy a szereplők összekovácsolódjanak. 

Majdnem a könyv feléig nem volt szimpatikus Oraya. Persze vagány és kemény csaj, ami abszolút pozitív, mégis volt valami zavaró a kisugárzásában. Raihn és Mische viszont már a kezdetek óta szimpatikus volt. 

Amik eleinte idegesítettek, lassan megszokottá váltak és megbékéltem velük, mert hozzátartozott hőseink dinamikájához.

Nem igazán vártam azt a részt, ahol majd összemelegednek, tökéletesen elégséges volt a kettejük alkotta csapat, de persze meg kellett történnie, és végül is nem is volt borzasztó. Bár kicsit hosszúra sikerült, de az első alkalomnak járnak az oldalak ugyebár. 

Olyan megoldások történtek a végén, amire egyáltalán nem számítottam és fantasztikus volt. Persze utólag már logikus is. Kár, hogy az a sok káromkodás jelen volt, egyébként lazán kedvenc lenne.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések